Republic Commando

Isten hozott. Ez az első napod. A neved RC 01/138 lesz... Nagy dolgokat várunk tőled… Veszélyes időkben születtél. A túlélés kulcsa lehet az éles ész… De gyakran a veled született fizikai adottságok mentenek meg… Ezen a téren felsőbbrendű vagy a közönséges testvéreidtől… Egy kommandó tagja vagy, egy elit egység, valami igazán különleges… A fegyvered, a páncélod és ami mindennél fontosabb, a testvéreid… A világunkban osztagokban kell harcolnotok, hogy nagyobb ellenségeket is képesek legyetek legyőzni. Csatlakozz tehát három testvéredhez és válj a Köztársaság ádáz harcosává… Csatlakozz hozzájuk és teljesítsd be a végzeted: légy a vezérük. Csatlakozz a Delta Teamhez… Mindannyian egyediek vagytok az osztagban… Delta Négy-Zéró, a csapat alapja tisztaságával és egyszerűségével… Hat-Kettő, a csapatod szíve és lelke… És Zéró-Hét, mindannyiotok közül a legádázabb harcos… Mindannyian egy személy része vagytok… Delta Négy-Zéró, bölcsesség és helytállás… Hat-Kettő, intelligencia és könyörület… És Zéró-Hét, bátorság és ravaszság… Együtt megállíthatatlanok vagytok… Hamarosan eljön az idő… Amikor a galaxis megtanulja létezéseteket… És a Köztársaság hívni fog, hogy védjétek meg és ha kell, adjátok érte az életeteket… Menjetek tehát a tudásotok, a képességeitek és elsődlegesen, a testvéreitek oltalmában… Emlékezz, nagy dolgokat várunk tőled… MINDANNYIOTOKTÓL!

A Köztársaság elit katonájaként

 A nemrégiben megjelent Lucas Arts gyermeket kezeim közé kaparintva, rögtön magával ragadott a fenti monológot képi elemekkel gazdagon fűszerező prológus. Eleddig nem látott közelségbe kerülünk a Csillagok Háborúja világ azon részéhez, melyet csak madártávlatból, egy-egy stratégiai játék kereteiben szemlélhettünk: a nyílt, gyalogos harchoz. Azt nem állíthatom, hogy egy egyszerű katonaként, mert nem erről van szó, de azt le lehet szögezni, hogy nem egy jedi mestert, vagy vadászpilótát alakítunk, hanem egy klónt. Egyet a sok közül. A történet ugyan a 2. epizód végén alapul, de nem az ottani eseményeket követjük végig, hanem egy másik vonalon haladunk. Létezik a közönséges klónoktól különböző, egyedi tulajdonságokkal bíró néhány harcos, akiket kisebb osztagokba szervezve különleges feladatokkal bíznak meg. Mi leszünk a Delta osztag vezetője. Mellettünk három klón szolgál, akik nem csak külsőben térnek el kissé, hanem mindannyian külön személyiségek, van kedvenc fegyverük és külön területekre vannak specializálódva. Minden klón csak egy sorszámot kap azonosítóul, de csapaton belül sokszor becenevet fogunk használni. Scorch, a robbantási szakértő, Fixer a hacker, Sev a mesterlövész. Velük, illetve néha nélkülük kell teljesíteni az elsőnek kevésnek tűnő 3 küldetést, melyek azért nem rövidek.

 Droidoktól a wookiee-kig

A feladatokat a küldetések során a klón tanácsadótól kapjuk hol hang, hol hologram üzenetként. Az első misszió a Geonosis bolygón játszódik, ahol a 2. epizód végén látott klónok háborúja zajlik éppen. A droidokat megtizedelve lassan csatlakoznak a csapattársaink, így egyenként megismerhetjük őket még a játék elején. Ők hűen követik parancsainkat és négyen együttműködve az egyre erősebb droidokkal is elbánunk. Ezután új feladatot kapunk: egy köztársasági hajót megtámadtak a Trandoshanok. Annak ellenére, hogy viszonylag primitív harcos népséggel van dolgunk, kitartásuk és a hamarosan megérkező birodalmi droidok nehezítik meg dolgunkat. Végül a Kashyykra, a wookieek otthonára látogatunk el, hogy megmentsük őket a Trandoshanok és a droidok egyre erősödő nyomásától, hogy egyesülhessen a wookiee sereg a végső győzelem érdekében.

Ahhoz, hogy választ kapjunk a fenti kérdésre, részleteiben kell megismerkednünk a játékkal. A hangulatot nagyban fokozza a Star Warstól távolabb álló kopott, sötét jelleg. De a frontvonalra ez jellemző, így találónak éreztem eme különleges hangulatot. A harcok során sokat segítenek társaink, akik végig követnek és teljesítik utasításainkat. Ebből a szempontból igenis taktikai fps-el van dolgunk, de ássunk csak mélyebbre. Ha belepünk egy terembe, aminek másik felében droidok várnak, akkor nem célra vezető négyen nekik rontani. Nézzünk inkább körbe, hogyan lehetne kihasználni a terem adottságait. A használható tereptárgyakra mozgatva ez egeret megváltozik az. Ha ott tartjuk, akkor egy hologram jelenik meg, mely szemlélteti az ott végezhető akciót. Így találkozhatunk olyan terminállal, amit feltörve aktiválhatunk valamit, vagy éppen felszerelhetünk egy bombát az ajtóra. Lesznek fedezékek, melyek alkalmasak mesterlövész pozíciónak, nehéztüzérségnek stb. Ekkor egyszerűen az utasítás gombot, mely alapértelmezésben F, megnyomva odamegy az akcióra szakosodott csapattagunk. Amíg nem ért oda, addig a hologram zölden jelenik meg, mutatva, hogy valakit már elküldünk arra a pozícióra. Amennyiben egy adott ideig tartó akcióról van szó, mint a terminál használata, vagy a bomba felhelyezése, akkor az egérmutatót társunkra irányítva láthatjuk, hány másodperc múlva végez. Bomba felhelyezése után pedig, ha fedezékbe vonult társunk, akkor a bombára mutatva, szintén az F-el aktiválhatjuk azt. Ennek a megoldásnak köszönhetően minden taktikai utasítást elvégezhetünk egyetlen gombbal és az egér használatával. A nagy hátrány viszont az, hogy így csak az előre kijelölt helyekre, előre kijelölt akció végrehajtására küldhetjük katonáinkat. Hiába látunk olyan helyeket, melyek remek fedezékek lennének, nem adhatunk parancsot azok használatára. Ekkor felvetődik a kérdés: valóban taktikai fps-ről van-e szó, vagy csapattársaink pusztán lebegő fegyverek, akiket megadott pontokra navigálhatunk.
  Ha valaki figyelmesen végigjátssza a Republic Commandot, akkor rájön, hogy egyik sem igaz. Nem igaz, hogy csak áthelyezhető fegyverek lennének, mert a remek kivitelezésnek (amiről bővebben majd később szólok) köszönhetően gyakran találkoztam azzal, hogy az engem követő társak igenis fedezékbe bújtak, mindenféle utasítás nélkül olyan helyekre, melyek valóban alkalmasak arra és onnan tüzeltek. Előrehaladva pedig végig a fal mellett, a következő biztonságos fedezéket keresték. Így kis beleéléssel olyan érzetet adott ez, mintha multiplayerben játszanék, annyira emberi mozgással, gondolkodással rendelkeztek. Ugyanakkor a taktikai fps kategória sem teljesen igaz. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy leegyszerűsített taktikai résszel találkozunk. Ennek egyáltalán nem az egygombos rendszer az oka, hanem a történet, a pályák lineáris volta. Előre megszabott parancsokat adhatunk pusztán ki, csak apró választási lehetőségünk nyílik: egy adott területen 5 használható fedezék van, erre oszthatunk el 3 embert. Legalábbis ez jellemző szinte végig. Egyszer találkoztam olyan résszel, a játék vége felé, hogy valóban át kellett gondolni a taktikát, hogy siker koronázhassa az akciót. Ekkor egy szűk helyen kellett fedezékekről fedezékekre haladva, vagy másik megoldásként gyorsan előrerohanva az ellenséges kereszttűzben eljutni egy kisebb térre, ahol két oldalról folyamatosan jöttek a droidok, plusz volt egy tüzérségi lőállás. Ekkor tapasztaltam azt, hogy helyesen választva, az erőt az egyik oldalra összpontosítva, gyors akcióval bevédhetjük magunkat hátulról és utána jöhet a másik oldal, kontroll alatt tartva a lőállást. Talán ha végig ezt nyújtotta volna taktika terén a játék, akkor megérdemelné a taktikai fps terminust.
E mellett meg kell említeni azt, hogy az osztag tagjai a már említett egyedi képességekkel rendelkeznek. Ennek azonban pusztán annyi jelentősége van, hogy ha például egy terminál hacket adunk meg mint végrehajtandó akció, akkor elsőként Fixer fog odamenni. Abban az esetben, ha kettő terminál van, akkor is kiadhatjuk egyszerre mindkettőre a parancsot, hiszen a másikhoz, ebben az esetben az osztag másik két tagja közül fog valaki odamenni. Ami viszont felettébb érdekes, az az, hogy ugyannyi ideig tart a specialistának is és a másik csapattagnak feltörni a rendszert. Ez igaz az összes hasonló akcióra. Sőt az ilyen pontokhoz közvetlenül odasétálva mi magunk is végrehajthatjuk ugyanazokat a feladatokat, ugyanannyi idő alatt. Nem az itt a probléma, hogy mindenki ért mindenhez, ez inkább előny, de kérdem én, miért nem tudja akkor legalább a specialista gyorsabban végrehajtani az adott feladatot? Mindezzel veszít a taktikai mivoltából a játék.

 
Talán külön témába is sorolhatnám a multiplayer részt, de jelen esetben ez is ide kapcsolódik. Egyértelmű, hogy a készítők a single player részre öszpontosítottak, mely valóban nagyon jó lett, az előzőleg leírt hiányosságok mellett tökéletes lett a kivitelezés minden téren. A hálózati játék azonban a nyomába sem érhet a népszerűbb multi játokok nyújtotta játékélményének. Sajnos itt is a taktikai részt kell hiányolnom. Nem azért, mert kötelező taktikai multiplayert várni egy ilyen játéktól, hanem azon egyszerű oknál fogva, hogy ha egyszer készen voltak a kasztok: mesterlövész, robbantási szakértő, hacker, akkor ezekhez egy orvost, meg egy nehéztüzérségit igazán nem lett volna nehéz készíteni, hogy igazán hangulatos taktikai multiplayert kapjunk.
Ki kell azonban emelnem, hogy a taktikai rész túlzott egyszerűsége miatt még nem lehet rossznak tekinteni egyetlen játékot sem, csak egy kis hiányérzetünk van a lehetőségek kiaknázatlansága miatt. Talán ez az egyetlen hibája a Republic Commandonak.

Rovarok, droidok, trandoshanok: akiket nem szeretünk

A Geonosisen, de később is visszatérő ellenségeink lesznek a rovarszerű lények. Előfordulnak tojásból kikelő kisebb egyedekként is, velük nem sok gondunk lesz. A kifejlett példányok azonban veszélyesebbek: repülnek, falakon mászkálnak és ami a legfontosabb, nem kedvelnek minket. A rovarok legerősebbje a mellett, hogy repül, egy különleges fegyverrel rendelkezik, mely lassan gerjed be, de utána folyamatosan szór magából egy láng szerű sugarat. Ellenük a legjobb védekezés, ha fedezékbe bújunk és onnan lövünk rá, majd mielőtt beindulna a fegyvere, visszabújunk.
A droidokból öt típust különböztethetünk meg. A leggyengébb az alap droid, melyeket még az első epizódban Jar-Jar is próbált irtani. Ritkábban találkozunk olyan guruló droidokkal, melyek szintén az első részben tűntek fel. Külön pajzzsal rendelkeznek, nagy tűzerőt képviselnek, így a leghatásosabb ellenük a gránát, vagy más nehézfegyver. Rengetegszer találhatjuk magunkat szembe a harmadik típussal: egy két lábon járó monstrummal. Rakétával és lézerfegyverrel egyaránt fel van szerelve. Nyílt csatában, egyedül nem sok esélyünk van ellene. Ráadásul legtöbbször nem egyet kell legyőznünk. Nehézfegyverekhez nem sok lőszert fogunk találni, így tartogassuk mindig a hasonló találkozásokra. A játék végéhez közeledve tűnik fel az óriási pók szerű páncélozott droid. Rendszerint ilyenkor az egész osztagnak össztűz alá kell vennie és az összes gránátot, rakétát el kell lőni rá. Az utolsó tipusból nem sokkal lesz dolgunk, de gyorsasága, támadóereje és erős páncélzata miatt elég idegesítő ellenfél lesz. Eme droid gyorsan ugrál a magasba és gyakran változtatja helyét, így nehezen lehet eltalálni. Mindenképpen maradjunk tőle távol, mert a botja végeivel tud igazán sebezni.
A trandoshanok igen furcsa lények. Nehézkes mozgású, primitív nép, mely rendelkezik ugyan fegyverekkel, de azok kezdetleges technológiát képviselnek. Sokan közülük, ha közvetlen közelünkbe érnek, akkor késeikkel próbálnak megsebesíteni, folyamatos mozgással ez elkerülhető. A nem nagy gondot okozó késes támadók után hamarosan shotgunnal, vagy gépfegyverrel felszerelt katonákkal találkozunk, akiknek a legyőzése azért nem olyan nehéz, mint a komolyabb droidoké.
A wookieek a mi oldalunkon lesznek, de szólnom kell róluk is. Ezúttal a harcosabb oldalukat mutatják meg. Legtöbbször fegyvertelenek, de puszta erejük akkora, hogy ezt megtehetik. Az erősebb droidokat is könnyedén préselik a falba. Mivel nincs páncélzatuk, így sebezhetőek is, így sok tetemet fogunk találni a Kashyykon.

 Stuka és muníció

Fegyverek terén nincs túl nagy arzenál, de nagyon jó ötlet, hogy mindig lehet nálunk egy ellenséges fegyver. Kifogyhatatlan az alapfegyverünk, a lézerpisztoly. Néha kellett csak használnom, amikor kifogytam a lőszerből. Nagy szolgálatot tesz a DC17M lézerfegyver. Alapesetben egy közepesen erős és pontos lézerpuskaként üzemel. Felszerelhető azonban mesterlövész kiegészítővel, vagy rakétavetővel. Ez az alap felszerelésünk. Ezeken felül még nálunk lehet egy különleges fegyver. Ilyen a rovarok fegyvere, melyet nem használtam gyakran, mivel lassan gerjed. A trandoshanok fegyverei rendszerint a pusztító erőt képviselik, nem a pontosságukról híresek. A sima gépfegyverük nem nyerte el tetszésemet, a shotgunt viszont sokat használtam, leginkább ellenük. A legkeményebb trandoshantól tudjuk felvenni, a játék talán legerősebb fegyverét. Ez is gépfegyver, de óriási tűzerővel és gyorsasággal. A wookieektól rakétavetőt szerezhetünk, mely a droidok ellen kiváló. Ezeken kívül még négy fajta gránátunk lehet, melyek közül a droidok ideiglenes leállását okozó, kifejezetten hasznosnak bizonyult.
Természetesen nem csak mi támadunk, így figyelnünk kell a túlélésre. Különleges megoldással találkozhatunk a Republic Commandoban, hiszen a pajzs mindig feltöltődik, sebződés esetén csökken és megóv a közvetlen sérüléstől. Ha tehetjük mindig lépjünk vissza egy biztonságos helyre, hogy feltöltődjön a pajzs. Amennyiben elfogy, akkor az életerő kezd fogyni. Valójában ez nem igazi életerő, mert ha elfogy, akkor csak összeesünk és inaktívvá válunk. Kiadhatunk azonban olyan parancsot, hogy a csapattagok elsődleges célja az energiánk feltöltése legyen. Ezt ugyanis megtehetünk egy kézi töltővel. Így bármelyik katonánk esik el, segíthetünk neki, hogy az energiája minimálisan töltött legyen, így ismét aktív lehet. Ezt az energiát a játék során a falra szerelt bachtákkal tölthetjük fel. Továbbá parancsot adhatunk ki katonáinknak, hogy töltsék fel saját energiájukat. Csak akkor kell újrakezdenünk a küldetést, ha az egész osztag inakívvá válik.

Külcsín

A Republic Commando meglepően szép grafikával rendelkezik. Mind a textúrák, mind a modellek nagyon szépek. Persze mindez mit sem érne megfelelő design nélkül. Szerencsére a Star Wars világ biztosítja az alapot, de a készítők kitettek magukért a saját ötletek terén is. Nagyszerű megoldás, hogy a klónok szokásos sisakja van végig rajtunk, ez a hud, melyen minden szükséges információt látunk. Előfordul, hogy egy droidot szétlőve, zöldes sav fröccsen a kijelzőre, vagy külső helyszíneken esőcseppek jelennek meg, ekkor egy energiahullám halad végig a kijelzőn, megtisztítva azt. Az ilyen apró dolgok teszik rendkívül látványossá a játékot. A gépigényt pedig csökkenti az, hogy minden droid egyforma, így ha több van belőlük, akkor sem teszi annyira próbára számítógépünket.
  A zenék tökéletesen el lettek találva. Kiválóan tudja nyújtani a Star Wars hangulatot, a felemelő dallamaival, ugyanakkor soha nem vonja el a figyelmet, mindvégig a háttérben marad. Az effektek szintén briliánsak, nem beszélve a szinkronhangokról. Ezzel kapcsolatban azonban van egy apró észrevételem: A Delta Team tagjainál rendben van, hogy külön személyiséggel rendelkeznek, de klónokról van szó, így nem értem, miért van különböző hangjuk.

Különlegességek

A küldetéseket teljesítve, sorban feloldódnak extra videók, melyek a Republic Commandó készítését mutatják meg. Itt nézhetjük meg, ahogy a 4 fős modeller csapat részt vett egy különleges kiképzésen, hogy megtanulják a speciális mozgásokat. Felvették a gyakorlatokat és azok alapján készítették el az osztag mozgását. A végeredmény magáért beszél. Eleddig nem látott mozgással, útvonalkereséssel rendelkeznek társaink. A hangeffektek elkészítésébe is betekinthetünk. A trandoshanok lépkedéséhez például valamilyen nehézkes, de organikus hangra volt szükség. Így egy ketté vágott ananásszal, a lépésekkel szinkronba kopogva meglepően valósághű eredményt kaptak. A saját karakterünk, 38 hangja pedig nem más, mint az Epizód 2-ben Jango Fett-et alakító Temuera Morrison.

Végszó

Nagyszerű hangulata van a tesztalanyunknak. Annak ellenére, hogy Star Wars játékról van szó, nem a megszokott Csillagok Háborúja hangulat uralkodik körülöttünk. Némiképp eltér attól, de nekem nagyon tetszett. Hangulatfokozó a klónok egymás közötti csevegése, melyen sokat lehet derülni. Magvalósításra sem lehet panaszunk, egyedül a fentebb taglalt taktikai résztől várhattunk kicsit többet. A játék hosszát én elegendőnek találom, mert ha ettől több küldetés lenne, akkor az előbb utóbb belefásuláshoz vezetne. A Republic Commando szerencsére tudott újat felmutatni, nem sablonjáték, így ajánlani tudom minden rajongónak és a Star Wars világot kevésbé ismerőknek is. A Lucas Arts ismét megmutatta, hogy tud szépet és jót alkotni, mi pedig ismét egy jó játékkal gazdagodtunk.